A dél-koreai GS gépipari csoport kiszállt egy iráni beruházásból, mert az USA újabb szaknciókkal igyekszik nyomást gyakorolni az atomprogramján dolgozó Iránra. A szintén dél-koreai Kogas viszont szerencsésebb: számtalan, jórészt LNG-re összpontosító külföldi együttmûködésben érdekelt, most két mexikói projektrõl, nemrég egy ausztráliairól érkezett hír.

Elállt a hatalmas iráni gázmezõn, a dél-Fárszin indítandó, 142 ezermilliárd vonos (1,2 milliárd dolláros) munkától a dél-koreai GS gépipari és építõipari társaság, miután újabb szankciók léptek életbe Irán ellen. A Reuters idézi a társaság közleményét, amely szerint az törölte az iráni gáz édesítését (tisztítását) célzó projektjét, amelyrõl tavaly októberben a Pars Oil & Gas Companyval (POGC) állapodotott meg.
A Fehér Ház tegnapelõtt jelentette be, hogy Barack Obama amerikai elnök olyan új szankciókat vezet be Irán ellen, amelyek elsõsorban az energia- és a bankszektort érintik. A cél, hogy további nyomást gyakoroljanak a perzsa állam atomprogramjára. A múlt héten az amerikai törvényhozás már elfogadott egy törvényt, amely szerint büntetni kell az Iránnak benzint szállító vállalatokat. A GS E&C-vezette konzorcium eredeti szerzõdése a dél-Fárszin folyó munka 6, 7 és 8. szakaszára vonatkozott, mindez 2013 májusára zárult volna le. A GS E&C számított a 9. és a 10. szakaszban való részvételre is.
Nagyobb szerencséje van külföldön egy másik nagy koreai energiacégnek, a Kogasnak. Az állami gázipari társaság megállapodott a szintén állami, mexiói olajtársasággal, a Pemex-szel, hogy kiterjesztik a cseppfolyós földgáz (LNG) terén folyó együttmûködésüket. A szerzõdés szerint a Kogas és az elõbbi cég leányvállalata, a Pemex Gas közösen továbbítanak LNG-t a Lazaro Cardenasnál lévõ LNG terminálról. A terminált maga a két cég építené, nyilatkozott a Reutersnak a dél-koreai társaság illetékese.
A Kogas a világ legnagyobb LNG vásárló vállalata, a terméknek pedig az egyetlen dél-koreai nagykereskedõje. Már két éve dolgozik egy másik mexikói LNG kikötõ építését is, Manzanillóban. Ottani partnere a szintén dél-koreai Samsung Engineering. A terminált, 2011 körül tervezett felépítésétõl számítva 20 éven át a Kogas üzemelteti, s e cég lesz a létesítmény LNG szállítója is.
Márciusban egy ausztráliai LNG projekt kapcsán is hallatott magáról a Kogas. Arra társult az ottani Blue Energy társasággal, hogy közösen mérjék fel, hogyan lehetne viszonylag kis kapacitású LNG terminálok és kompresszorok sorát telepíteni Kelet-Ausztráliában. Akkor adott nyilatkozatában a Kogas ügyvezetõ elnök-helyettese, Seok Hyo Jang elmondta, hogy bár Dél-Koreának viszonylag szerény saját gázkincse van, sikeresen bõvíti a gázüzemû jármûvek piacát. Az országban több mint 20 ezer olyan busz és teherautó fut, amelyet LNG-bõl, vagy CNG-bõl származó gázzal táplálnak. Az elnök-helyettes méltatta a gázalapú közlekedés kétségtelen környezetvédelmi elõnyeit is. Mint mondta, éppen ezért cége készséggel segít Ausztráliának abban, hogy szárazföldi gázlelõhelyei gáza egy részét hasonló célra használja fel, fõként az ország keleti részeiben.
A Blue Energy elnöke, Peter Cockcroft egyetértett a „zöld autópálya" fontosságának gondolatában. Rámutatott, hogy Ausztráliában valóban kevés gázüzemû jármû fut. A fenti szándéknyilatkozat eláírása elõtt a Kogas 10 százalékot vett a Blue Energyben, és opciója van néhány lelõhelyen folyó munkára is. A Blue Energy 14 szénágyban lévõ metánt tartalmazó licenccel rendelkezik, hat nagy medencében, a dél-ausztráliai Queenslandben.