A politika erősen átszövi a Közel-Kelet energiapiaci híreit. Miközben Irán új, hatalmas gázlelőhely felfedezéséről számol be, szigorítják a vele szemben már élő, gazdasági szankciókat. Hétfőtől már nemcsak beruházásokat nem szabad végrehajtani adott összeg fölött az iszlám köztársaságban, de üzemanyagot sem lehet oda eladni. Az ország mellett kitart szomszédja, Pakisztán, és nem áll le az iráni-pakisztáni gázipari együttműködés sem.

Több mint 700 milliárd köbméter földgázt rejtő lelőhelyre bukkantak Iránban, jelentette be hétfőn Massoud Mirkazemi olajminiszter az IRNA iráni hírügynökség szerint. További részleteket nem közölt. Az Upstream Online emlékeztet, hogy Irán, amely nagy olajexpoertőr, Oroszország után a világ második legnagyobb gázkincsének a tulajdonosa. Ugyanakkor évi mintegy 25 milliárd dollárra lenne szüksége olaj- és gázipara fejlesztéséhez. A nukleáris programja miatti megszorítások azonban lehetetlenné teszik, hogy a külföldi vállalatok pénzt fektessenek be az iszlám köztársaság energiaiparába, amelynek emiatt lassul az olajkivitele.
Az ország hatóságai ugyanakkor úgy nyilatkoznak a szankciókról, hogy azok még segítenek is az önellátás kialakulásában. Mirkazemi szerint a szankciók eredménytelenek az olyan, energiában gazdag országok ellen, mint Irán. Az USA és európai szövetségeseik azt állítják, hogy az iráni atomprogram célja tulajdonképpen atomfegyver előállítása. Teherán kitart amellett, hogy az ország növekvő villamos energia igénye miatt kell atomerőművet építenie. Az USA már 2006 óta szankciókat tart életben Irán ellen, hogy rákényszerítse nukleáris tevékenysége visszaszorítására.
Barack Obama amerikai elnök hétfőn újabb szankciók törvénybe iktatásával igyekezett fellépni irán ellen, megnehezítve annak üzemanyag importját, és erősítve elszigetelését. Az EU is hasonló lépésre készül. Az iszlám köztársaság az utóbbi időben inkább ázsiai vállalatokkal keresi az üzleti kapcsolatot, mert az USA azokra kevésbé tudja rákényszeríteni, hogy csatkakozzanak a szankciókhoz. Ugyanakkor ezek a cégek gyakran híján vannak a szükséges olaj- és gázipari technológiának. Többek között a Shell, a BP, a Total, a Reliance Industries és a svájci Glencore jelezték eddig, hogy nem adnak el üzemanyagot Iránnak, vagy nem kötnek vele új szállítási szerződést.
A pakisztáni külügyminiszter, Mehmood Qureshi sah azonban kijelentette, hogy országa kitart az Iránnal közös gázvezeték beruházás mellett, ezzel is mutatva, hogy ellenállnak a nyomásnak. „Országaink nyomás alatt állnak és nagyok a nehézségeik, de megvalósítják nemzeti céljaikat" - válaszolt Qureshi vasárnap az IRNA Irán-Pakisztán gázvezetékre vonatkozó kérdésére. „Ellent kell állnotok" - felelt az előbbi gázvezetékre, és a Kínával közös, iráni-paksiztáni atomerőművi tervek firtatására. Azt mondta, hogy a világon senki nem akarja, hogy Pakisztán atomhatalom legyen, de az ország keményen halad, még olyan nehézségek ellenére is, mint a Pressler intézkedések, amelyeket az USA vetett be ellene atomprogramja miatt, a kilencvenes évek elején.